Sokáig hallgattam, de nem tartozom magyarázattal. Ez az én blogom, és azt/akkor írok bele, amit/amikor csak akarok. Igazából az is kérdéses számomra, hogy episztemológiailag van-e értelme ennek a naplózásnak. Sok gondom, bajom volt. Megoldottam. Sok gondom, bajom lesz. Megoldom.

Mi történt az utóbbi egy-másfél évben? Létrehoztam egy saját teret (ti. a blogot), hogy kiragadjak egy darabot magamnak a világból. Ezért kezd mindenki blogolni vagy revelálni vagy nem tudom, minek nevezzem. Erről nem érdemes vitatkozni. Saját térre azért van szüksége az embernek, nehogy megfulladjon. Van olyan, aki ha mondani akar valamit, azt ki is mondja. Ilyen vagyok többek között én is. Olyan is van, aki nem mer megszólalni, mert megtanulta az élettől, hogy a többiek úgyis befogják a száját. A kettő közül neki van igaza.

Azért vállaltam mégis a kinyilatkozás kockázatát, mert tudtam, hogy létezik egy láthatatlan közösség, melynek tagjai nem tudnak egymásról, nem ismerik egymást, de ezek a szövegek ráébresztik őket arra, hogy nincsenek egyedül. Én akartam ezeknek az embereknek formát adni.

Ők a különbözőség társadalmi jelöltjei. Gondolataik által különbözőek, mégis el kell fogadniuk a játékszabályokat.

Különbözőség alatt nem (csak) azt értem, hogy valaki másik valláshoz, hitvalláshoz, szexuális preferenciához, testi vagy lelki állapothoz tartozik. Az is különböző, akinek fáj, ha másokat zsidóznak, buziznak, cigányoznak. Eperegy is ebbe a kategóriába tartozik, bár itt a blogban őt is számtalanszor lezsidózták, lebuzizták, lecigányozták.

De eperegy mosolygott és mosolyog ezen, mert tudja, hogy a zsidózás, buzizás, cigányozás nem csupán társadalmi probléma, hanem ismeretelméleti hiányosságra is utal. Aki zsidózik, buzizik, cigányozik ugyanis nincs tisztában azzal, hogy aki különböző, az KÜLÖNBöző. A zsidózó, buzizó, cigányozó csak hozzá képest az, ami. Ha ezt nem érted, akkor még mindig nem tudom, mit keresel itt, és azt sem, hogy én minek koptatom az ujjaimat.

Egy ilyen közegben (országban, világban), ahol az ideológia uralkodik - ahol a társadalom dönti el, kire/mire haragudj, kit/mit gyűlölj, mit utasíts el, és mit kell elfogadnod - nem érdemes blogolni. Aki ugyanis ezeket a szövegeket olvassa, nem azt a kérdést teszi fel, hogy "miért?", hanem azt, hogy "ki?". Ki áll a blog mögött?

Azért csahol a tömeg, mert akik a tömegben vannak, szeretnének benn maradni. Ha ez nem sikerül, ha kikerülnek onnan, rájuk fognak mutogatni, ők válnak különbözővé.

Aki olvasott, annak köszönöm; aki csak leskelődött, az menjen a picsába, keressen más áldozatot magának. Én befejeztem.

A "so long" azt jelenti: "viszlát". Nem érdemes a szótár után kapkodni.